A NAT-NET-DUNA/DUNAJ 2. SKHU Interreg projekt támogatásával 2017. szeptembere óta heti rendszerességgel szervezünk műhelyfoglalkozásokat sérült és hátrányos helyzetű diákoknak és felnőtteknek. Ezen foglalkozások során megismerik az őket körülvevő természet részeit és összefüggéseit.
S hogy miért?
Napjainkra Földünk teljesen emberformálta, humán környezet lett. Nincs olyan tettünk, melynek ne lenne hatása mindannyiunk életére. Ugyanakkor sokunk számára a legegyszerűbb összefüggések is érthetetlenek. A környezeti nevelés minden korosztály számára a jövő záloga lett. Az igazi tudás azonban nem a könyvekből vagy az internetről felvehető tartalom, hanem az életben szerzett tapasztalat. Jelen projektünkben ezeket a tapasztalatok megszerzésében szeretnénk segíteni két éven keresztül fogyatékkal élő diákok és felnőttek részére.
Milyen tevékenységek által?
A légzés mellett a másik legfőbb szükségszerű napi tapasztalatunk az étkezés. Mi az, amit elfogyasztunk? Honnét kerül az asztalunkra? Nagyon fontos, hogy megismertessék a kerti növényeket és azok termesztését, de a városban jól alkalmazható alternatív lehetőségeket is pl. magaságyás kialakítását. A tevékenységek teljes sprektumát fontos átélni a résztvevőknek, így a talajelőkészítéstől, a vetésen át, a növények gondozásán keresztül, betakarításuk és feldolgozásukig.
Ennek során kizárólag bio-módszereket alkalmazhatnak és bevonhatják a rovarok ismeretét is a témába pl. a tetvek ellen fülbemászó lakások összeállítása és kihelyezése, a megporzás segítésére rovarhotel fúrása-faragása, a levélpusztító hernyók ellen madárodúk összeállítása, denevérek teleléséhez denevérodúk készítése és kihelyezése stb.
Az egészségmegőrzéshez hozzátartoznak a gyógynövények is, fontos, hogy az alap növényeket ne csak ismerjék, hanem termesztésük, betakarításuk, feldolgozásuk és fogyasztásuk szabályait is elsajátítsák. Az asztalunkra kerülő gyümölcsök vonatkozásában fontos a napi döntésünk, hogy banánt vagy hazai almát vásárolunk, esetleg helyi termelőtől régi fajtákat. Fontos bemutatni, átélni a teljes termelői-fogyasztói láncot. A gyümölcsfák ültetésétől a korona kialakító metszésen át, a bio módszerekkel történő növényvédelmen át a betakarításig, feldolgozásig. Így az általuk betakarított dióból bejglit, az almából rétest is készítettek.
A húsfogyasztás tekintetében fontos megismertetni napjaink nagyüzemi állattartását, annak minden környezeti hatásától, az állattartás körülményeitől a hústermékek minőségéig. Majd ezzel szemben a háztáji állattartás pl. a birkatartás, a napi gondozási feladatokban résztvenni (etetés, itatás, legeltetés) az évente egyszer elvégzendő nyírás és pataápolás feladatáig. A keletkezett gyapjú és a trágya felhasználásának lehetőségeinek kipróbálása is fontos tevékenységek.
Hazánk legösszetettebb élőhelyei az erdők, melyek közel 20%-át borítják a Kárpát-medencének. A szigetközi erdők jelentős része puhafás ligeterdő, de egy kevés keményfás tölgy-kőris-szil ligeterdő is található a területen. Fontos bemutatni ezen erdők összetett rendszerét, a honos fafajoktól a cserjeszinten át a jellemző lágyszárúakig. A résztvevőknek ugyanakkor fontos tapasztalatot szerezni az erdőművelésről is, különös tekintettel a faültetésre.
Hétköznapi döntéseinkkel nemcsak az élelmezésünk, de a háztartásunk vezetése során is folyamatosan befolyásoljuk környezetünket. Elég, ha a mosakodás során használt szappanra, a fogkrémre, a mosó és mosogatószerekre gondolunk, melyek használat után jó esetben a csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztítóba kerülnek. Azonban a legjobb tisztítórendszerek ellenére is bőven kerülnek szennyező anyagok a rendszer végén található élővizekbe. Ezért fontos az öko-háztartás szereinek elkészítésének bemutatása és felhasználása is, pl: mosószóda, hamuzsír szappan, adalékmentes dezodor, stb..
Fontos emberi tevékenység a művészet is, ezért természetes anyagokból, így növényekből készítenek festéket azokkal alkotsanak is. Színezett és nyers méhviaszból gyertyákat készítenek. Tobozokból és egyszerű természetes kiegészítőkből karácsonyfa díszek is készültek.